Közel 10 cellaházat
alakítottak át szállássá,
melyek 4 és 6 személyesek.
A házak a XXI. századi
igényeknek megfelelően
jól felszerelt konyhával,
hideg és melegvízzel,
ágyneművel várják
a pihenni vágyókat.
Természetesen a hely
szelleméhez alkalmazkodva
nincs tévé és rádió.
A majki kamalduli
remeteség műemlék
együttesben működik
egy csendcella,
ahova az elvonulni,
meditálni vágyó
kedves vendégeket várják.
Érdeklődni
a gondnokságon lehet:
Telefon: 06 34 360 971
Mobil: 06 20 9 576 648
Légifotók a kolostorról:
A kolostor légifelvételei >>
A mai Budakeszi határában, a Hárshegy alatt, erdőktől övezett helyen, amely a középkorban a csend és nyugalom igazi birodalma volt, állt a 13. században Szent Lőrinc tiszteletére szentelve egy királyi kápolna, egy itt élő remete gondjaira bízva. 1300-ban kezdte el építtetni a szentkereszti remeték generális perjele a kis kápolna helyén egy egyhajós gótikus templomot és pálos kolostort építtetett. I. Károly, majd fia, Nagy Lajos király voltak a kolostor fő támogatói, de kaptak adományokat a budai polgároktól is.
Ismeri a Szép Magyarország Magazint? | Kattintson ide!
A 15. században Zsigmond király, majd Mátyás király is pártfogásába vette őket. Mátyás szívesen időzött ezen a nyugalmas helyen, elbeszélgetve a jámbor és tudós szerzetesekkel, jóféle borokat kortyolgatva. A kolostort és a templomát a századok folyamán többször átépítették, megnagyobbították, mert nagyon sokan zarándokoltak el ide, főleg azóta, hogy Nagy Lajos király megszerezte Szent Pál (a thébai remete) ereklyéjét. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok főkolostora igazán impozáns építmény lehetett. A templom hossza 34,5 m, szélessége 18 m volt. A pálos szerzetesek között kiváló mesterek is akadtak (kőfaragók, asztalosok, szobrászok, üvegművesek, orgonaépítők, akik messze földön híresekké váltak.
1526 kora őszén, amikorra a mohácsi mezőről ide értek a török hadak, a szerzetesek elmenekültek, magukkal vitték szent ereklyéjüket, s ami értéket hirtelenjében kocsikra rakhattak. Sajnos a következő idők zűrzavaraiban szinte minden elpusztult, elkallódott. A török hódoltság korában a nagy épületek egyre csak pusztultak. Olyannyira, hogy a 18. században a pálosok már csak a területre tartottak igényt, lemondtak a kolostor újjáépítéséről.
A 18-19. század folyamán aztán az értékes faragott köveket építkezésekhez hordták el. Az 1960-as években megkezdett ásatások során Zolnay László majd régész utódai a főbb épületek alapjait föltárták ugyan, és sor került némi állagmegóvásra is, azonban fontosságához képest a hely manapság is elhagyatott, elhanyagolt, ami az egész ország szégyene.
Csorba Csaba
Kolostor.lap.hu | Pálos.lap.hu
Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére
Ahol az imák az égig érnek - Majk Biofesztivál 2012 | részletek
2012 június 10 vasárnap 1000 éve alapította Szent Romuáld a kamalduli rendet A szellem, a lélek és a test egészségéért ajánljuk fesztiválunkat mindenkinek ott, "ahol az imák égig...
Hazánk a levegőből | részletek
A Civertan Grafikai Stúdió immár egy évtizede foglalkozik légifotózással. Ezalatt összesen közel 400.000 db. légiképet készítettünk a Kárpát-medencéről és Magyarországról....
Natura Fesztivál 2011 június 5 vasárnap, programok | részletek
Beavatás - Jeszenszky István koncert estje Majk Kamalduli Remeteség 2011 június 5-én vasárnap 10órától 18 óráig az ötödik Natura Fesztivál nyitja kapuit Majkon, a Kamalduli...
