Az Árpád-korban a Vértes vidéke a Csákok hatalmi övezetéhez tartozott. Várak egész sora épült (Csákvár, Gesztes, Vitány). 1281-ben említik Majkon a premontreiek kolostorát. Buda török kézre kerülése (1541) után a török veszély miatt a szerzetesek elmenekültek, a kolostor épületei romba dőltek.

A 17. században többször változtak a terület birtokosai. 1927-ben vétel útján került az 1200 hold területű uradalom a gróf Eszterházyak kezébe. Az elnéptelenedett vidékre szlovák és német telepeseket hozott gr. Esterházy József, s ide hívta a kamalduli szerzeteseket is. Ez a már akkor hét évszázados múlttal rendelkező, itáliai eredetű szerzetesrend a 17. század végén jelent meg Magyarországon. Fogadalmaik között különlegesnek számított a "némaság". Beszélniük (a perjel engedélyével) évente két alkalommal volt szabad, 3-3 napig. Napjaikat elmélkedéssel, meg kertjeik művelésével, a műhelyekben való munkálkodással töltötték. Külön-külön cellákban laktak.


A Remeteség légifelvételei a Civertan légifotó adatbázisában

A Bécs melletti kahlenbergi kamalduli remeteségnek élén magyar ember állt 1731-ben: Radossányi László. Kéry Ádám Somló várát, egy hozzá tartozó birtokot meg pénzt ajánlott, hogy ott építsék föl rendházukat. Az adomány azonban a vállalkozáshoz nem volt elegendő. Gróf Esterházy ajánlata: Majkpuszta az ottani rommal, Oroszlánkő és Gesztes várának kőanyaga, további építőanyagok és munkások - együttesen jobb ajánlatnak tűnt, ezért Radossányi ezt fogadta el (1733). Az itáliai anyakolostor mintájára épült föl a remete-telep, Franz Anton Pilgram bécsi építész tervei szerint. Ő vezette a munkálatokat 1734-1761 között. Halála után Eszterházy jeles építésze, Fellner Jakab is dolgozott a munkálatok befejező szakaszában. A templom építése 1770-ben fejeződött be (többszöri leállás után). 1771-re elkészült minden épület. A 17 remetelakot az egyes cellaházak költségeit álló főúri családok (Eszterházy, Erdődy, Gyulay, Cziráky, stb.) címerei díszítik. Minden házban volt dolgozószoba, hálószoba, kápolna és kamra.

Alig egy évtized telt el, s II. József császár föloszlatta a rendet. A templomot megfosztották fölszentelt jellegétől, majd két tornya kivételével le is bontották. Az ingóságok árverésre kerültek, vagy széthordták őket a környező településekre. A puszta kincstári tulajdon lett.

1806-ban gr. Esterházy Károly megvette Majkpusztát és ettől kezdve bérlők gazdálkodtak rajta. A főépületet kastéllyá alakították át (1860), s az Eszterházy család 1945-ig birtokolta. A családból utoljára gr. Esterházy Mórisné lakott Majkon (1973-ig).

Az épületeket lakásként hasznosították. 1961/62-ben került sor az első épület-felújításokra, majd az 1970/80-as évektől indultak meg a nagyobb munkálatok.

A főkaputól balra lévő sorban a 6. cella ma múzeum, oromzatán a Baranyiak címere látható. Úgy rendezték be, ahogyan valaha a remete-lakok kinézhettek.

A remeteházak ma üdülőként szolgálnak. Az udvaron nyaranta koncerteket rendeznek. A templom órája Esterházy Pál Harmonia caelestis címmel komponált zenedarabjait játssza.

Kolostor.lap.hu | Kolostorkert.lap.hu | Kolostorgyógyászat.lap.hu